Elismerés a VK-nak

Kedves Cserkésztestvérek,

 

tisztelettel tájékoztatlak benneteket: ma délután vehettem át az Áder János Köztársasági Elnök Úr által adományozott „Magyar Arany Érdemkereszt” kitüntetést, tk. a „ felnőtt cserkészvezetők képzésének megteremtéséért”.

 

Mivel erre egyedül senki sem képes, kérem érezze magáénak ezen elismerést mindenki aki az MCsSZ vezetőképzés bármely részében részt vállalt 1988 ősze óta, akár képzésvezetőként, kiképzőként, patrónusként, GH-sként, a nyulazásban, tanfolyami előadóként, a lelki felkészítés részeseként, vagy bármi más módon. Köszönet érte és legyetek büszkék arra, amit véghezvittünk! Az elismerés Titeket is egyaránt illet!

Mivel becslésem szerint 1989-2001 között mintegy kétszázatokkal (!) dolgozhattam együtt e téren, kérem tekintsetek el a teljes névsor közzétételétől.

 

Köszönet illet továbbá mindenkit, aki kritikájával illette az általam irányított VK-t, hiszen ezzel a képzésünk továbbfejlesztendő részeire mutattak rá, megadva ezzel a lehetőséget számunkra a jobbításra.

 

Külön köszönet és hála a KMCsSz egykori és mai vezetőinek, akik lehetővé tették többünk számára VK-rendszerük megismerését és annak fejlesztésében való részvételünket,a tapasztalatszerzés lehetőségét –  különösen Bodnár Gábor, dr.Némethy György, Némethyné Kesserű Judit, Id.Benedek László „Cala bá”, ifj.Benedek László, Hevesi-Nagy Tibor, Grynaeus Péter „Petrus”, Szentkirályi Pál, Szentkirályi Endre és az 1.sz csapat minden tagjának!

 

Köszönet illeti osztrák és welszi cserkésztestvéreinket is, akik szintén lehetőséget adtak képzési rendszerük és módszertanuk megismerésére – számos értékes tapasztalatot építettünk be a saját rendszerünkbe.

 

Köszönet illeti mindazokat, akik átvették a stafétát, sok mindent megvalósítottak azóta, amiről én csak álmodni mertem. Külön köszönet illeti Solymosi Balázst, „Balu”-t, aki fáradhatatlan a VK folyamatos továbbfejlesztésében és éberen őrködik a „ST-szellem” megőrzésén.

 

Köszönet illeti csapatomat a 442.sz.Báthory László CsCs-t, hogy aktívan támogattak a VK terén is.

 

És természetesen köszönet illeti volt menyasszonyomat, kedvenc feleségemet Zitát, aki számos VK-tábort varacskolt velem végig „nyaralás”-ként,  zokszó nélkül…

 

Legyetek tehát mindannyian büszkék a VK-ra és érezzétek magatokénak az elismerést!

JM! Edö (442)

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!